NETEN VOLT

Az óra tartalma és menete

A kis gömböc

Óraleírás 

A feladatlapok képei: 

1. feladat

1. feladatsor

Kompetencia alapú oktatás 
 

Helyszín:  Darus Utcai Általános és Magyar - Német Két Tannyelvű Iskola

     1181 Budapest, Margó T. u. 77.

     2. b osztály

Tanító: Bleier Katalin 

Időpont:             2006. november 21.

Kompetencia terület: Matematika „A"

•  
  •  

    Előzetes ismeretek:    tárgyak, dolgok, jelek, mozdulatok, érintések meg- és leszámlálása a 100-as számkörben; szorzás előkészítése; kétjegyű számok tulajdonságai; boltos játék 

9. modul:

• kétjegyű számok tulajdonságai
• szorzás előkészítése
• a pénz

Célok:

• tudatos észlelés, megfigyelés, emlékezetfejlesztés,
• tapasztalatszerzés, mennyiségi tulajdonságokról, összehasonlítások,
• a darabszám és mérőszám tartalmának ismerete, kifejezése tevékenységgel,
• az analógiás gondolkodás fejlesztése.

Óra típusa: gyakorló óra

Tanulásszervezési formák: frontális, egyéni, páros és csoportmunka

Módszerek: tevékenykedtetés, beszélgetés, lejegyzés

Eszközök: feladatlapok, pöttyös kártyák, árucikkek

Ellenőrzés, értékelés: folyamatos megfigyeléssel 
 
 
 
 
 
 
 
 

ÓRAVÁZLAT 
 

I.  Ráhangolódás

1.  
   1. Számlálások 1 percig {szívverés, szorzások)
      • álljunk 1 percig némán vigyázz állásban
      • 1 tanulótól szorzásokat kérdeznek a többiek 1 percig
      • időészlelés összehasonlítása

1.  
   1. Guggolós játék (kétjegyű számok bemutatása) csoportosan

•  
  • két 9 fős csoport alakítása tanulókból {egyik csoport a tízeseket jeleníti meg állással, a másik csoport az egyeseket guggolással), 4 db kétjegyű szám megjelenítése

II.  Ismétlés-gyakorlás 

1. Emlékezetfejlesztő játék (kétjegyű számok lejegyzése, elhelyezése számvonalon), páros munka

•  
  • süni -
  • a megjelenített kétjegyű számokat páros munkával lejegyzik a gyerekek a feladatlapra, majd elhelyezik a számokat a számvonalon

1. Számok tulajdonságainak gyűjtése páros munkával
   • a tanulók kiválasztanak egy számot, majd 2 percig páros munkában tulajdonságokat mondanak egymásnak (szomszédai, helyi értéke, valódi értéke, páros-páratlan stb.)

1. Műveletek gyakorlása differenciáltan páros munkával

•  
  • pöttyös kártyákkal műveletek alkotása (összeadás, kivonás, szorzás esetleg osztás) két kártya húzásával jutalmazás a helyes műveletekért a bevásárló kocsi két oldalán (nehézségi fok alapján piros pont vagy csillag adható)
  • a gyerekek egymás munkáját értékelik, ellenőrzik, illetve jutalmazzák

1. Boltos Játék

•  
  • csoportalakítás irányítottan
  • csoportvezetők kiválasztása (a tanító szorzásokat mond a leggyorsabban válaszoló gyerek lesz a csoportvezető)
  • csoporttagok kiválasztása (minden tanuló kártyát húz, a művelet megoldása után megkeresi a csoportját)

16                                   18                            14                               21

4x4                                        2x9                            2x7                                 7x3

4+4+4+4                               6+6+6                       7+7                                 7+7+7

21-5                                      3x6                            4+2+6+2                        30-9

8+2+4                                   4+8+6                       30-16                              8+5+7+1 5+6+4 

Játék menete:

•  
  • a csoportokban a csoportvezető irányításával indul a játék, kiválasztja az eladót, a többiek a vevők (szóforgó)
  • 4 fajta tárgyból lehet vásárolni (csoki 4 Ft, cukorka 2 Ft, rágó 3 Ft, hajgumi 5 Ft) több darabot
  • a feladatlapon a művelet lejegyzése differenciáltan (ismételt összeadás, szorzás, vagy csak végeredmény)

Pénzhasználat (vásárlás, kifizetés, visszaadás szóban) eladó-vevő kommunikációja az udvariassági szabályoknak megfelelően - a csoportok vásárlásainak összegzése a csoportvezető által (ki milyen fajta terméket vásárolt)

1. Grafikonkészítés

•  
  • a csoportok által adott adatok összegzése frontálisan (több tagú összeadás)
  • az adatok ábrázolása a táblai grafikonon olvasás a grafikonról (Mit vásároltunk legszívesebben? Melyik terméket választottuk legkevesebben?)

Értékelés

• folyamatos szóbeli értékelés a feladatok végzése közben
• óra végén kedélyállapot-felmérése (Ki érezte magát jól a mai órán? Miért? Kinek volt rossz érzése valamelyik feladattal kapcsolatban?)

Egyenletes lüktetés gyakorlása 1.Eszköz: dióAhhoz, hogy a gyermekek a lüktetést hosszú időn keresztül érezzék először járással éreztethetjük velük. pl. Gyerekek, gyerekek… kezdetű mondókára körbe járnak.Kétszeri-háromszori ismétlés után mindenki kap két diót. Az új hangszerükkel állva, majd körbe járva is elütögetjük a mondókát. Ezután a De jó a dió… kezdetű gyermekdalt elénekeljük állva és közben az egyenletes lüktetést ütjük a dióval. (A szünet alatt is ütünk.)Mikor ráéreznek a gyerekek, versenyezhetnek. Két csoportra oszthatjuk őket és
soronként / versszakonként felváltva „zenélhetnek”.Fejlesztési lehetőségek: finommotorika, szem-kéz koordináció, nyomaték, figyelem megosztása, alkalmazkodás, feladattudat, feladattartás, hallási figyelem, átfordítási képesség…

Egyenletes lüktetés gyakorlása 2.Eszköz: köcsög, kártyákA gyerekek körbe állnak. Az Itt a köcsög, mi van benne… kezdetű mondókát elmondjuk kétszer és közben úgy teszünk mintha körbe adnánk a köcsögöt. A gyerekeknek először a lüktetésre kell ráérezniük. Ezután a köcsögöt is kézről kézre adjuk. Az eszköz megfogására és időben tovább adására is kell figyelniük már. Akinél a mondóka végére marad a köcsög, az húzhat egy kártyát. A kártyákra virágok vannak rajzolva. ( kékibolya, piros rózsa, bazsarózsa) Amelyiket kihúztuk, annak a nevével játsszuk el az Én kis kertet kerteltem… kezdetű gyermekdalt.Fejlesztési lehetőségek: egyensúlyérzék, nagymozgás, figyelem megosztása, alkalmazkodás, szociális érzék, szabálytartás, szabálytudat, hallási figyelem, vizuális figyelem, memória, átfordítási képesség, fizikai-szellemi aktiválódás, gátlások oldása…

Visszhangjáték 1.Erdő, erdő gilice… kezdetű dalt énekelve kérjük meg a gyerekeket, hogy mutatkozzanak be. A dal végén a kicsiknek az óvónő szemét figyelve kell rájönni, hogy kinek kell énekelnie a nevét. A társaknak visszhangként utánozni kell, amit hallottak. Mindenki bemutatkozhat egyesével. A gyerekek saját maguk alkothatnak dallamot és ritmust. A kicsik általában negyed és nyolcad ritmust használnak.Szinkópa ill. tizenhatod megismertetéséhez az óvónő által kitalált, a mindennapokkal, gyerekekkel kapcsolatos rövid mondatokat is énekelhetnek vissza. A gyerekek élvezni fogják az énekelve beszélést.Fejlesztési lehetőségek: érzelmi kötődés, érzelmi nevelés, hallási figyelem, akusztikus memória, figyelem, közösségi érzés erősítése, türelem, alkalmazkodó készség, emlékezet, gondolkodás… 

Visszhangjáték 2.Eszköz : xilofonA játék dalfelismeréssel kezdődik. Az óvónő által eljátszott, ismert dalokat először egyenletes tapssal és énekkel kísérik a gyerekek. Ezután soronként eltapsolhatják a ritmusát. Először olyan dalokkal érdemes kezdeni, amelyekben változatosan fordul elő a nyolcadpár és a negyed. A gyerekeknek támaszt nyújt hogy a hangszeren láthatják a helyes ritmust. A 3. játék előkészítőként is szolgálhat ehhez a játékhoz, ha az ott énekelt neveket és mondatokat tapssal kísérik.Fejlesztési lehetőségek: hallási figyelem, hallási emlékezet, ritmusérzék, emlékezet, gondolkodás, analízis-szintézis…

Titkos nyelvA mondóka szövegét halandzsával helyettesítjük, miközben az egyenletest helyben lépjük.Fejlesztési lehetőségek: nyelvi információ, pedagógus személyéhez való érzelmi kötődés, beszédszervek ügyesítése, akusztikus figyelem, képzelet, kreativitás, zenei kifejezőkészség… 

Kiemelős                        a.) Tavasz-nyár-ősz-télKörben ülnek a gyerekek. Mondják sorrendben egyenként az évszakokat. Akire a tavasz jut, az hangsúlyosabban mondja, a többiek halkan. Lehet variálni a játékot, a tavasz mellett az ősz is legyen hangos. A gyermekek nem is sejtik, hogy játékos módon a különböző ütemfajtákat gyakorolják.A legnehezebb feladat, a hármas ütemezés gyakorlása. Egy hangos mondást két halk kövessen, utána megint hangosnak kell következnie.Nehezíthetjük a feladatot, ha játék közben egyenletesen mérőzünk is, így a gyermekeknek a tempót is be kell tartaniuk. Az évszakok felsorolása helyett használhatunk                        b.) Számokat, neveket, a hét napjait vagy verssorokat. A szabály, hogy mindig az egyik eleme az elmondottaknak hangsúlyosabb legyen.pl.: Az első gyerek azt mondja: 1, 2, 3, 4 a második: 1, 2, 3, 4 a harmadik: 1, 2, 3, 4 és így tovább. Ugyanez a feladat játszható a hét napjaival is. Fokozatosan lehet bővíteni.Fejlesztési lehetőségek: akusztikus figyelem, szabálytartás, szabálytudat, emlékezet, memória, nyomaték, auditív differenciálás, analizáló gondolkodás…

Tapsold le! 1.Elmondjuk, eltapsoljuk egymás és saját nevünket ritmikusan. Ha ez már jól megy, kezdődhet egymás neveinek rejtvény formájában történő feladása. 

OLVASÁS ÓRA

OKTÓBER MINDSZENT HAVA

Bővelkedik jeles napokban, szokásokban, amit mi most igyekszünk feleleveníteni, és megtapasztalni az együttlét örömét.

A gyerekek gyűjtéseinek felolvasása.

A jeles napok időrendbe állítása.

A múlt hónapban megkezdett kalendárium újabb lapjának behelyezése a gyűjtőfüzetbe.

Egy rigmus betanulása, a szüreti felvonulás idejére.

A nyelvtan órán három megfejtés is a szél volt.

Álljunk fel, utánozzuk a susogó szél hangját! S-s-s-s-….előszőr halkan, majd egyre erősebben fújjon a szél.

Ha elvonult soroljuk suttogva- normál hangerővel - kiabálva az őszi hónapok nevét!

Foglaljátok mondatokba a következő kifejezéseket:

Szelíd napsugár, hulló falevél, kopaszodó fák, érett szőlő, költöző madarak, hűvös reggelek, szomorú virágok, melegebb ruhák

(A kifejezések írásvetítőn láthatóak a gondolkodási idő végéig)

A mondatokat a táblára írom.

Mára őszi verseket hoztam nektek.

Petőfi: Itt van az ősz…

Kányádi: Októberi lakoma

Kányádi: November

A megfigyelési szempontjaitokat összegyűjtöttem. Minden padon megtaláljátok borítékba zárva. 

Írjátok egyszavas válaszaitokat a versek címe alá!

Tartalom                Októberi lakoma               November                     Itt van az ősz….

Miről szól?

Mikor történik?

Hol történik?

Milyen az idő?

Kik a szereplői?

Milyen a hangulata?

Milyen színekkel

festenéd meg?

Milyen hangokat

hallasz?

Milyen illatokat

érzel?

Forma

Hány versszakból áll?

Hány sorosak

a versszakok?

Melyik sor melyikkel cseng össze?

A szempontokra adott válaszok megbeszélése.

A versek újbóli meghallgatása.

Értékelés: A gyűjtőmunkátok értékes és hasznos volt. A verseket odafigyelve hallgattátok. Az összegyűjtött állítások segíteni fognak titeket a rajz órán elkészíteni őszi képeiteket.

Mindenki vegye el méltó jutalmát az ünnepi asztalról!

Testnevelés - Koncz Mariann

Időpont:2008.11.19Óvónő:Bardócz Ildikó

Csoport:vegyes 

A foglalkozás faja:anyanyelvi nevelés 

Téma:A rest leány-mesefeldolgozás

Célok:         -általános:              -kommunikációs képesség fejlesztése             -passziv szókincs fejlesztése             -figyelem összpontositásának fokozása             -beszédhangok gyakorlása,automatizálása         -műveletesitett célok:             -a tevékenység végére a gyermekek legyenek képesek:                -a mese végig hallgatására,átélésére                -ok-okozati viszonyok felismerésére           -nevelési célok:
               -mese iránti szeretet kialakitásaMódszerek , eljárások:beszélgetés, bemutatás, munkáltatás, gyakoroltatás,értékelésDidaktikai eszközök:gyertya,mesekönyv,mesepárna             

  A rest leány  

Valamikor régen a lusta lányt elvették feleségül. Az anyja minden kérőnek mondta: -Ne vedd el! Nem szoktattam én munkához. Nem csinál ez a lány semmit egész nap.De a legbátrabb kérő mégis elvette. A lány elköltözött a férfi anyjához, de ott sem csinált semmit. Az asszony várta hátha nekiáll dolgozni a menye. De bizony, hiába várta. Mikor már elvesztette minden reményét, azt mondta a fiának: -Válj el, fiam! A te feleséged semmi dologhoz nem nyúl egész nap.A fia azt válaszolta:-Nem válok el. Majd megtanítom dolgozni.A lány a következő nap is csak üldögélt, mint aki jólvégezte a dolgát. Este a férje hazajött a mezőről, és kérdezte az anyjától:-Hányan dolgoztunk ma anyám?-Bizony csak ketten, fiam- felelte az anyja.-Na, akkor ketten is vacsorázunk- mondta.Az anya és a fia megvacsoráztak. A fiatalasszony éhes maradt este is, reggel is. Amikor az ura elment sírt keservesen. Aztán gondolkodni kezdett. Odament az anyósához, és megkérdezte:-Anyámasszony, ha fát hozok a tűzre, az dolog-e?-Dolog, édes lányom, dolog bizony.A lány hozott fát. Aztán azt kérdezte:-Ha vizet hozok, az dolog-e?-Dolog, édes lányom, dolog.- Hát, ha kiseprem a házat?-Az is dolog.A lány vizet hozott, kiseperte a házat. Az öregasszony örült a menyének. Szépen megmutatta neki a ház körüli munkákat. Segítette, tanította a fiatalasszonyt. Este a férj hazajött a mezőről, kérdi az anyját:-Hányan dolgoztunk ma anyám?-Hárman, édes fiam- mondta boldogan az asszony.-Na, akkor hárman is vacsorázunk- mondta a gazda örömmel.Asztalhoz ültek, és jóízűen megvacsoráztak.Boldog volt a fiatalasszony is. Ettől kezdve mindig hárman dolgoztak. Még ma is élnek , ha meg nem haltak.  

Sokat beszéltünk már „a megállíthatatlan, rohanó, emlékekké szelídülő időről”, melyet nap mint nap próbálunk beérni, mert az „idő véges”, „az idő lejár”, ezért az „időt ki kell használnunk”, „mindent a maga idejében”, hisz „az idő pénz”, s én „időben szóltam”, „eljön majd az idő”, „az idő senkire sem vár”, „bezzeg az én időmben” ezt mindenki tudta, s „idővel te is rájössz”: „az időt megállítani nem lehet”, de tetten érheted emlékeidben, vallomásokban, visszaemlékezésekben.

a) Nézzük meg, a népi bölcsességek, a közmondások mit tartanak az időről!

Írd le a közmondások jelentését!

Az idő a gazda.

…………………………………………………………………………………………...

Az eltöltött idő soha vissza nem jő.

…………………………………………………………………………………………..

Lesz még idő szépen járni.

…………………………………………………………………………………………..

Legjobb orvos az idő.

…………………………………………………………………………………………..

Idővel válik a szolga.

…………………………………………………………………………………………...

Ne gondoljunk az idővel, csak a házunk tetejével.

…………………………………………………………………………………………...

Kinek bő az idő, még kifogy belőle.

…………………………………………………………………………………………..

Idővel, dérrel a kökény is megérik.

…………………………………………………………………………………………...

Egyik idő ellensége a másiknak.

…………………………………………………………………………………………...

Rossznak is idővel kell válni.

…………………………………………………………………………………………...

Az idő néha anya, néha mostoha.

…………………………………………………………………………………………...

Eltarisznyázza az időt.

…………………………………………………………………………………………...

Nincs oly dolog, melyet meg nem hajt az idő.

…………………………………………………………………………………………..

b)      Milyen lehet az idő? Gyűjts szavakat!

baljóslatú, …………………………………………………………………………...

.................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

c)      Mit jelentenek a következő szavak?

időtlen: ………………………, idejekorán: ……..………….., idősb: ….…………….,

ideiglenes: ………………., ideig-óráig: ……………………., időszerűtlen:…….........,

idejétmúlt: ………………., időálló: …………………….., időhúzás: ………………...,

időközben: ………………, időlopás: …………………., időmilliomos: ……...………,

időszerű: …………………, időzik: ………………….., időzít: ……………………….,

időzóna: …………………, időnként: …………………., időben: …………………….,

időnap előtt: ………………………………….

Az én időm lejárt. Írd le az idő szó birtokos személyjeles alakjait!

……………………………………………………………………………………………….

Mit tapasztaltál?

………………………………………………………………………………………………

            haggya, fejjel, hujjon, tanujják, tartóztattya, csapkoggya, vonzza, beszéjjük

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

            vár – ige – főnévi igenév

            szép – ige – folyamatos melléknévi igenév

            hang – melléknév – ige – főnév

            szám – ige – ige – határozói igenév

lesz, tesz, vesz, hisz, visz

Magyar nyelv és irodalom/Hozzárendelhető segédletek/Feladatlapok útmutatóval/Hogyan keresett társat a kutya?

SZÖCSKEGRAVITÁCIÓ

Szászné Heszlényi Judit feldolgozása

HÁTTÉR:

A diákok fajismeretét érdemes minden módon fejleszteni. Ezen egyszerű gyakorlat alatt megismerik a gyerekek az egyenesszárnyúak rendjét, megtanulják elkülöníteni egyedi bélyegeik alapján a szöcskéket, sáskákat.

A rendbe tartozó rovaroknak két pár szárnya közül az első pergamenszerű, a második széles, hártyás. A szárnyak egyenesek. A harmadik pár lábuk jól fejlett ugróláb. Szájszervük rágó, érzékszerveik közül a hallószervük kialakult. A szöcskealkatúak teste oldalirányban lapított, csápjuk a test felénél hosszabb. Ragadozók vagy növényevők. Füves területeken, lejtőkön élnek.

A tücsökalkatúak hengeres testűek, fejük gömbölyded. Vegyes táplálkozásúak. Földbevájt lyukakban élnek, a hímek ciripelnek. Különösen a száraz réteket szeretik.

A sáskaalkatúak oldalirányban lapítottak, csápjuk nem haladja meg a testhossz felét. Növényevők.

A gyakorlat fő célja, hogy a tanulók maguk tapasztalják meg a vadonélő állatok változatos megjelenési formáit, valamint azt, hogy az ember okozta hatások, hogyan befolyásolják az állatok életét. A feladat végrehajtása során a résztvevőkben alapvető megfigyelési készség fejlődik ki, emellett megtanulják értékelni az olyan apró és közönséges állatokat, mint pl. a szöcskék. Bővül a gyerekek fajismerete. Fejlődik a tanulók megfigyelési, leírási, osztályba sorolási, elemzési, általánosítási képessége.

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ÉS CSOPORT NAGYSÁG:

-        8 - 17 éves korosztályok számára, természetesen a nehézségi fokot korosztályok szerint kell megállapítani. Bármennyi résztvevő számára alkalmas a foglalkozás.

-        Teremben játszható.

-        45 perc (lehet több, ha szabadban játszunk)

KAPCSOLHATÓ SZAKTÁRGYI ANYAGOK:

-        Természettudományok, főleg rendszertan

-        Nyelv, a megfigyeltek leírása a retorikai ismereteket bővíti

-        Társadalomtudományok, a történelemből ismert nagy sáskajárások

ELŐKÉSZÜLETEK:

-        Zsinegből egy 10 méter hosszú és 1 méter széles létra készítése, amelynek szomszédos "fokai" között is 1-1 méter távolság van. (A létrafokokat csomókkal lehet rögzíteni).

-        Eszközök elkészítése.

SZÜKSÉGES ANYAGOK:

-        Műanyag doboz

-        Nagyító

-        Élő szöcske vagy sáska

-        Tábla

-        Írószerszám, papír

-        Milliméter-papír

-        Zsineg

TEVÉKENYSÉG, A JÁTÉK MENETE:

I. Ugróiskola:

1. Készítsünk rövid jellemzést a vizsgált területről! Pontosan írjuk körül a megfigyelések helyszínét (hol van a terület, milyen magas a fű, stb.)

2.  Válasszunk ki egy szép rétet, esetleg nagyobb méretű tisztást, füves területet!

3. Az elkészített zsinór-létrát fektessük le a réten! Osszuk a gyerekeket három csoportba! Egyszerre kb. 9 gyereket érdemes foglalkoztatni. 3 gyerek a létra jobb, 3 a létra bal oldalára áll jegyzetfüzettel. A maradék 3 diák egyesével végigugrál a létrában. Az oldalt álló tanulók feljegyzik, hogy hány szöcske, sáska ugrott feléjük, és hány egyenesen, amikor a társuk ugrált. A gyerekek külön készítik el a feljegyzéseiket és átlagolják a számításaikat!

4. Az eredményekből készítsenek látványos grafikonokat. Ezek a szöcskék számának alakulásáról adnak képet. Értékeljük a kapott értékeket, vonjuk le a megfelelő következtetést.

II. Ismerkedés közelebbről:

1.      Bármilyen furcsa, a szöcske is vadállat. A diákok páronként kapjanak egy műanyag dobozt, amibe gyűjtsenek egy-egy szöcskét vagy sáskát. Vigyázzunk arra, hogy lehetőleg ne sértsék meg az állatokat. A megfigyelés után feltétlenül engedjék szabadon az állatokat. A tudományos vizsgálódások, megfigyelések során ne okozzunk kárt az élőben.

2.      A diákok gyűjtsenek össze minél több kérdést a lehető legváltozatosabb területekről: élőhely, viselkedés, külalak, testrészek. Ha valamilyen fontos szempont kimaradna, hívjuk fel rá a figyelmet. Ismertessük az esetleg előforduló szakkifejezéseket. (csáp, rágó szájszerv, stb.) Készítsünk listát a kérdésekről, amelyeket közösen csoportosítottunk.

3.      Válaszoljanak a kérdésekre a gyerekek párosával. Ha szükséges, használjanak szakirodalmat a válaszokhoz.

4.      A diákok engedjék a szöcskét, sáskákat szabadon.

5.      Beszélgessünk arról, miért nehézkes egy szöcskét, vagy ahhoz hasonló állatot fogságban tartani. Mekkora élőhelyre van szüksége? Lehet-e fogságban ekkora teret biztosítani számukra? Beszéljünk arról, hogy az imént végzett kísérlet hasonlít ahhoz a módszerhez, ahogy a tudósok megfigyelik az élővilágot. Hangsúlyozzuk, hogy nem szabad az állatok feletti hatalommal visszaélni, felelősen kell viselkedni. Vigyázni kell a kis állatokra a kísérlet alatt, minél hamarabb vissza kell engedni őket az élőhelyükre.

PÉLDA KÉRDÉSEK:

1.      Rendszertani hely

-        Hová tartozik pontosan az állat?

-        Mi a faj pontos neve?

2.      Lábak:

-        Hány lába van?

-        Egyformák, vagy sem? Melyik az ugróláb?

-        Hogyan illeszkednek és hová a lábak?

3.      Szárnyak:

-        Vannak-e? Hány pár?

-        Hogyan és hová illeszkednek a szárnyak?

-        Mik a jellegzetességeik?

4.      Fej:

-        Hány szemük van?

-        Miben hasonlít, és miben különbözik a rovarszem az emberi szemtől?

-        Nézzenek utána, hogy mi a különbség az emlősök és a rovarok által látott kép között?

5.      Szájszerv:

-        Milyen a szájszervük?

-        Hogyan mozog evés közben?

-        Nézzetek utána, hogy milyen részekből áll?

6.      Csápok:

-        Hol helyezkednek el?

-        Milyen a felépítésük?

-        Hány részből állnak?

-        Miért kellenek az állatoknak?

7.      Mozgás:

-        Hogyan mozognak?

-        Hogyan másznak fel egy fűszálra?

-        Melyik lábait használja mozgás közben?

-        Bírjuk ugrásra, mekkorát ugrik? Legalább három, egymást követő ugrást elemezzünk.

8.      Hang:

-        Milyen hangot adnak ki? Hogyan teszik ezt?

9.      Szín:

-        Milyen színárnyalatokat lehet felfedezni kültakarójukon?

-        Hogyan változik a mintázatuk?

-        Hogyan tisztogatják magukat?

10.  Élőhely?

-        Hol élnek?

-        Mivel táplálkoznak?

-        Milyen évszakban fordulnak elő?

Következtetés:

Foglaljuk össze az új ismereteket! Milyen más rovarfajt vagy egyéb apróbb állatot lenne érdemes tanulmányozni?

FELADATOK:

-        Készíts egy olyan útmutatót, amiben összefoglalod, hogy hogyan kell egy vadon élő állatot tanulmányozni! Magyarázd meg, miért fontos az útmutató betartása?

-        Vitassátok meg, hogy egyáltalán mikor elfogadható, hogy egy ember kárt tegyen, vagy megöljön egy vadon élő állatot tudományos cél érekében?

-        Mi történjen az ember számára kártékony állatokkal? Kérdezzetek meg egy mezőgazdasági szakembert erről a kérdésről!

ÉRTÉKELÉS:

-        Értékeljük a diákok munkáját szavakban!

TOVÁBBLÉPÉS:

1.      Milyen szerepet töltenek be a szöcskék az ökológiai rendszerekben? Mely állatok számára jelentenek táplálékforrást?

2.      Sok farmer és kertész kártékony állatnak tartja a szöcskéket. Mi lehet ennek az oka? Nézzetek utána, milyen károkat okozhatnak a szöcskék és hasonló állatok a termésben!

3.      A történelem során mikor és hol okoztak a sáskák nagy károkat?

4.      Válasszunk hasonló kísérlet alanyául egy vízben élő rovart. Milyen új kérdések merülnek fel? Vizsgáljuk meg, hogy az egyes szervek hogyan alkalmazkodnak a vízi életmódhoz!

Forrás: Project Wild (K-12) Activity Guide (USA, 1992) alapján

ÁLLATI ACTIVITY

Szászné Heszlényi Judit feldolgozása

HÁTTÉR:

A háziasítás, a megszelídítés, a visszavadítás fogalmai.

A játék célja, hogy a gyerekek képesek legyenek különbséget tenni a vad és a háziasított állatok között.

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ÉS CSOPORT NAGYSÁG:

• 8 - 18 éves korosztályok számára, természetesen a nehézségi fokot korosztályok szerint kell megállapítani

• Teremben vagy szabadban játszható, 30-40 fővel.

• 1-2 óra (lehet kevesebb, de több is)

• Versennyel egybekötve 1 tanítási óra alatt lebonyolítható.

KAPCSOLHATÓ SZAKTÁRGYI ANYAGOK:

• Irodalom, kommunikációs készség

• Természettudományok, rendszertan

• Dráma-alapismeretek

ELŐKÉSZÜLETEK:

• Könyvek, képek beszerzése.

• Kis kártyák elkészítése az Activity-játék mintájára.

ANYAGOK:

• Pontszám jelző tábla

• Papírdarabkák

• Gyűjtődoboz

TEVÉKENYSÉG, A JÁTÉK MENETE:

1. A játék kezdete előtt alakítsuk ki az előadóteret! Figyeljünk arra a tér kialakításakor, hogy a többi gyerek meg tudja jól figyelni az előadót.

2. A helyszín kialakítása után minden résztvevő kapjon egy darab papírt, amelyre felírják a nevüket, az általuk választott állat nevét és azt, hogy szerintük vad vagy háziállatot választottak-e. A tanár ezután összeszedi a papírokat, és a gyűjtődobozba teszi azokat.

3. Az összekevert cédulákat a tanár egyenként kihúzza a dobozból. Ha valaki a nevét hallja, ő következik az előadásban. Mindenkinek adott idő áll a rendelkezésére, ami alatt utánoznia kell az állat jellegzetes mozdulatait. (30 mp)
   Úgy is lehet játszani, hogy mindenki húz egy olyan cédulát, amelyen csak egy állat neve szerepel. Ilyenkor az aki kitalálta az állatot, az következik a húzásban. Ha a rendelkezésre álló idő alatt nem tudja a játékos elmutogatni a kérdéses állatot, akkor nem kap pontot. Az nyer, aki a játékidő alatt a legtöbb pontot szerezte. Ügyeljünk arra, hogy lehetőség szerint mindenki kapjon legalább egy lehetőséget a mutogatásra.

4. A játék végén értékeljük a látottakat! A gyerekek álljanak különböző csoportokba aszerint, hogy ki milyen állatot mutogatott el:
   -        Élőhely szerint: vadállatok, háziállatok vagy erdei, mezei, vízi, stb
   -        Táplálkozás szerint: ragadozók, növényevők, mindenevők
   -        Életmód szerint: éjjeli, nappali
   Kitalálhatunk még csoportokat a választott állatok szerint. A nehézséget érdemes a korosztály szerint megállapítani. Minden egyes kör után értékelünk. Aki jó helyen áll, kap egy pontot.
   Értelemszerűen az nyer, aki a legtöbb pontot szerezte.

5. Ha órán játsszuk a játékot és ezt be szeretnénk építeni a tananyagba, akkor a következő fogalmakat érdemes tisztázni:
   -        Háziasítás
   -        Vadak
   -        Szelíd, megszelídített állat

ÉRTÉKELÉS:

• A gyerekek munkáját értékelhetjük az aktivitásuk alapján.

• A mutogatás alapján.

• A csoportokba való helyes elhelyezkedés szerint.

TOVÁBBLÉPÉS:

1. Több résztvevő együtt kialakíthat egy társulást, és közös előadásban szemléltethetik a fajokat és a közöttük fennálló kölcsönhatásokat. A többiek kitalálják, hogy kik a résztvevők.

2. Állítsunk fel szempontrendszert, amely alapján eldönthető, hogy egy állatfajból lehet-e házi kedvencet nevelni.

3. Feldolgozhatjuk a háziasítás történetét posztereken.

Forrás: Project Wild (K-12) Activity Guide (USA, 1992) alapján

TE VAGY AZ IGAZI TERMÉSZETVÉDŐ

Schróth Ágnes feldolgozása

HÁTTÉR

A kirándulók viselkedése döntő hatással van a természet állapotára. Sokan nincsenek tisztában tetteik káros következményeivel.

A játék célja, hogy a résztvevők megfontoltabban kezeljék az élőlényeket, és különösen ügyeljenek a védett természeti értékekre.

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ÉS CSOPORTNAGYSÁG

-        Nyolc - tizenkét éves korosztály

-        Legalább tíz tanuló, de teljes osztály is játszhatja, ha van elegendő hely.

-        A játék időtartama 20 - 25 perc

KAPCSOLHATÓ SZAKTÁRGYI ANYAGOK

-        Természet- és környezetvédelem

-        Kommunikáció

ELŐKÉSZÜLETEK

-        A 12 kérdést tartalmazó kérdőív összeállítása

-        A válaszok feldarabolása és a megfelelő helyre való felragasztása.

-        Az egyes kérdésekre adott három választ minél messzebb tegyük, hogy elférjenek körülötte a gyerekek.

-        Oklevelek vagy jelvények készítése, amit a természetőrök megkapnak a játék végén.

-        Ha a B variációt választjuk, akkor valamilyen zseton (pl.: matrica, mogyoró) beszerzése, hogy az egyes kérdések után oda tudjuk adni a tanulóknak.

ANYAGOK

-        Papír, ragasztó vagy rajzszög

-        Az oklevél vagy a jelvényhez alapanyagok

A JÁTÉK MENETE

-        A gyerekek képzeljék magukat az erdőben egy természetőr helyébe

-        A többiek viselkedésével kapcsolatban előforduló helyzetekről teszünk fel a "természetőrnek" 12 kérdést. Minden kérdésre három válasz (összesen 36) található a környezetükben.

-        Az a feladatuk, hogy a kitett lapokon keressék meg az általuk helyesnek tartott választ, és álljanak oda.

-        Tegyük fel a kérdést. Legalább két percet adjunk a gyerekeknek a keresésre, hiszen - különösen az elején - sokat kell olvasniuk.

-        A már elhangzott kérdéshez tartozó válaszokat folyamatosan szedjük le.

A variáció

-        A rossz választ adó gyerekek kiesnek.

-        A játékot addig folytatjuk, amíg elfogynak a kérdések, vagy csak egy valaki marad.

B variáció

-        A jó helyre álló gyerekek matricát, vagy bármilyen más zsetont kapnak.

-        Aki rossz helyre állt, zseton nélkül marad, de tovább játszhat.

-        A játékot addig folytatjuk, amíg elfogynak a kérdések.

ÉRTÉKELÉS

A variáció

-        A játék végén a megmaradt játékos vagy játékosok megkapják a "Természetvédő" címet (oklevél, jelvény)

B variáció

-        Táblázatot készítünk, amiben összegezzük a gyerekek teljesítményét.

-        Aki legalább tíz esetben egy természetvédőhöz méltó döntést hozott, megkapja a "Természetvédő" jelvényt vagy oklevelet.

TOVÁBBLÉPÉS

-        Beszéljük meg a gyerekekkel azokat a döntéseket, amelyeknél úgy érzik, nem értik, miért az a helyes válasz.

-        Kezdeményezzünk beszélgetést az alábbi témákban

         Miért szükségesek a természetvédelmi területek?

         Milyen típusai vannak a védett területeknek?

         Mi lehet a feladata egy természetvédelmi felügyelőnek?

-        Látogassunk meg egy védett területet, és a gyerekek beszélgessenek el a felügyelővel!

Ezt a játékot másfajta céllal, kérdéssorral is lehet játszani.

Példák a kérdésekre:

KÉRDÉSEK

1. Észreveszed, hogy valaki vadnövényeket szed csokorba a természetvédelmi területen. Mit teszel?

a)      Udvariasan megkéred, hogy hagyja abba

b)      Mutatsz neki védett növényeket

c)      Elveszed a csokrot

2. Meglátsz valakit, amint letér a kijelölt ösvényről. Mit teszel?

a)      Nem törődsz vele, mert egy ember úgysem okoz kárt

b)      Megmondod neki, hogy térjen vissza az ösvényre, vagy azonnal hagyja el a rezervátumot.

c)      Elmagyarázod, miért fontos, hogy mindenki a kijelölt úton haladjon.

3. Meglátod, amint valaki egy madárlesről kilógatja a kezét. Mit teszel?

a)      Megnyugtatod, hogy nincsenek madarak a közelben.

b)      Elmagyarázod, hogy így elijesztheti a madarakat.

c)      Elmondod, hogy csak akkor teheti ki a kezét, ha madáreledelt tart benne

Forrás: Environmental Games Guide (The Royal Society for the Protection of Birds, 1995) alapján

KINCSVADÁSZAT

HÁTTÉR:

Körülöttünk mindenhol élnek vadon élőlények. Ezekkel állandó kapcsolatban vagyunk. A kapcsolatokat az is tarkítja, hogy egy élőhelyen kell megosztoznunk. Sokszor nem látjuk és halljuk őket, de számos jel mutatja jelenlétüket. A mikroélőhelyek vizsgálata során a diákok arra a következtetésre jutnak, hogy a vadállatok a bolygó minden zugában megtalálhatóak valamilyen formában. A Sarkoktól a dzsungelekig, az óceánokban és a hómezőkön, a gleccserekben és a nagyvárosokban egyaránt. A feladat hozzájárul a diákok megfigyelő-, leíró-, általánosító-, elemző készségének fejlesztéséhez. Ugyanakkor alakul a problémamegoldó képességük is.

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ÉS CSOPORT NAGYSÁG, KÖRÜLMÉNYEK:

-        12 - 18 éves korosztályok számára, természetesen a nehézségi fokot korosztályok szerint kell megállapítani

-        Szabadban játszható, 8 csoportra osztjuk a résztvevőket.

-        30-120 perc

KAPCSOLHATÓ SZAKTÁRGYI ANYAGOK:

-        Természettudományok

-        Társadalomtudományok

-        Nyelv

ELŐKÉSZÜLETEK:

-        A feladatkártyák elkészítése

SZÜKSÉGES ANYAGOK:

-        Papír, írószerszám

-        Nagyító

-        Ásószerszám

-        Feladatkártyák

TEVÉKENYSÉG, A JÁTÉK MENETE:

1.      A diákok kincsvadászaton vesznek részt. A 2-5 főből álló csapatok egy-egy listát (feladatkártyát) kapnak, amelyen a felkutatandó dolgok, jelenségek szerepelnek. A szabadban ezeket kell megtalálni, ezáltal új ismereteket szereznek a diákok az élővilágról. Ez a gyakorlat bárhol végrehajtható (parkok, erdei iskola, nagyváros stb.). Különösen olyan helyeken hatékony, ahol a gyerekek nem számítanak vadon élőlényekre.

2.      A csoportok a feladatkártya mellé kapjanak megfelelő kincskereső felszerelést: nagyító, ásó, gyűjtő doboz, zacskó stb.

3.      A kincsvadászatra előre megszabott idő áll rendelkezésre. Az időtartam attól függ, hogy milyen hosszú a feladatlista. Pl. egy hat részből álló lista, ami szerepel a példában 15-40 perces idő alatt teljesíthető. A csoportoknak bizonyítékokkal (megtalált kinccsel) kell visszatérniük. Ezek lehetnek rajzok, szóbeli beszámolók, tárgyi bizonyítékok (begyűjtés közben nem szabad kárt okozni a környezetben!).

4.      A kincskeresés előtt és után is tartsunk megbeszélést a vadéletről. A feladat elvégzése előtt győződjünk meg arról, hogy a diákok megértették a feltett kérdéseket. Vigyázzunk arra, hogy ne sugalljunk nekik konkrét példákat.

5.      A feladatra kiszabott idő lejártával mindenki gyülekezzen a megadott helyen, a csoportok számoljanak be az eredményről!

6.      Mi volt a legérdekesebb tény, újdonság, amit a gyakorlat során fedeztek fel? Próbáljanak általános következtetésekre jutni az ember és a környezetében élő élőlények viszonyáról.

ÉRTÉKELÉS:

-        A csoportok munkáját szóban értékeljük a beszámolóik alapján.

TOVÁBBLÉPÉS:

-        Készítsünk néhány történetet, elbeszélést, naplót a kincsvadászatról!

-        Csoportosítsák minél több szempont alapján a talált élőlényeket!

-        Csináljunk egy Elton-piramist a megfigyelt élőlényekből, ami tükrözi a méretet és az egyedszámot!

-        A megszerzett bizonyítékok közül néhányat vizsgáljunk meg mikroszkóppal is: levelek, rovarpete, talajminta, vízminta, kéreg.

-        Készítsenek posztert a látottakból!

-        A kincsvadászatot megtarthatjuk vizes élőhelyen is.

-        Nevezzenek meg három-három olyan dolgot, amit láttak, amit hallottak, amit a szagáról ismertek fel!

-        Határozzák meg a bizonyíték fogalmát! Hogyan használhatók fel az általuk gyűjtött bizonyítékok a környezet bemutatására?

-        Készítsenek egy skálát, amelyen a fellelt állatok méreteit ábrázolják!

Forrás: Project Wild (K-12) Activity Guide (USA, 1992) alapján

Forrás: Environmental Games Guide (The Royal Society for the Protection of Birds, 1995) alapján
FELADATKÁRTYÁK

Természetesen ehhez hasonló feladatkártya igények szerint változtatható.

Forrás: Project Wild (K-12) Activity Guide (USA, 1992) alapján

ÁLLATI KÖLTÉSZET

Szászné Heszlényi Judit feldolgozása

HÁTTÉR:

A költészettel az ember élete során mindvégig találkozik. Már óvodás gyermekek örömet szereznek a megtanult versikékkel. Nagyobbak már a versek olvasásában is örömet találnak. A kamaszok szívesen költenek maguk is verseket. Bonyolult érzéseiket, mély gondolataikat könnyebb versben kifejezni, annak sajátos eszközeivel, formáival. A verslábak és a rímek szerkesztése a költészet egyik eszköze. A dalok és a szabad versek a költészet más válfajai.

A gyakorlat fő célja, hogy a résztvevők a szabadban beleképzeljék magukat valamelyik állat szerepébe, és a bennük megfogalmazódott gondolatokat verses formába öntsék. A résztvevő diákok így maguk élik meg, hogy egy állat is lehet múzsa, vagyis késztethet szép gondolatok megfogalmazására. A gyakorlat fejleszti a tanulók kreativitását, a megfigyelő képességét és az írásbeli kommunikációt.

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY, CSOPORT NAGYSÁG, KÖRÜLMÉNYEK:

• 10- 18 éves diákok egyaránt élvezik ezt a foglalkozást, a létszám tetszőleges

• szabadban érdemes játszani, táborban, erdei iskolában, kiránduláson

• 45 perc elegendő, de lehet több is

KAPCSOLHATÓ SZAKTÁRGYI ANYAGOK:

• Bármelyik természettudományos tantárgy (bármely természeti tárgyhoz, élőlényhez, jelenséghez kapcsolható a foglalkozás)

• Nyelv (verstan)

ELŐKÉSZÜLETEK:

• Esetleg néhány verstani formulát feleleveníthetünk.

• Művészi alkotások képeinek gyűjtése, amelyek élőlényeket ábrázolnak.

ANYAGOK:

• Papír, írószerszám

A JÁTÉK MENETE:

1. Bárkiből lehet költő, legalább is egy bizonyos szinten. Sokan mégis úgy gondolják, hogy egyáltalán nincs ilyen irányú tehetségük. Ez a gyakorlat azt célozza, hogy bárki elsajátíthassa a versírás alapjait.

2. Menjünk ki a szabadba! Találjunk egy kellemes helyet, ahol letelepedhetünk. Érdemes harmonikus, szép vidéket kiválasztani. Minden diák válasszon magának egy állatot, esetleg egy szép növényt (lehetőleg vadat)! Néhány percre hunyják be a szemüket és képzeljék magukat a kiválasztott állat vagy növény helyébe! Ezalatt, érdemes csendben várakozni.

3. A gyerekek járjanak körbe és próbáljanak a választott állat számára ideális élőhelyet találni.  Régebbi ismereteiket felhasználva, gondolják végig választottjuk életét! (hogyan és meddig él, merrefelé, hogyan mozog  hogyan látja a többi élőlényt maga körül). Telepedjenek le a gyerekek egy számukra szép helyen, és  írjanak egy rövid verset az állatukról, vagy a növényükről. A verset bármilyen formában, stílusban elkészíthetik. (pl. haiku) Esetleg egy kisebb csoport is készíthet közös verset. A versek megírása után beszélgessünk arról, milyen gondolataik születtek, miközben beleélték magukat az állatok szerepébe. Olvassuk fel az elkészült műveket! Természetesen fontos, hogy ez ne legyen kötelező. Beszélgetés indulhat, a versekben felmerültek alapján.

4. Tanácsok, példák – ha erre szükség van:
   -         Haiku: japán eredetű versforma. 3 sorból áll, amelyek 5-7-5- szótagot tartalmaznak. A hangsúly a szótag számon és nem a rímeken van.
   -         "Ötsoros": ez a versforma szintén a szótagok számára épül és minden esetben 5 soros verseket jelent. A sorok tartalma, szótag vagy szószáma kötött:

1.  cím: 2 szó / szótag

2. a címben szereplő dolog bemutatása, leírása: 4 szó / szótag

3. egy cselekvés körülírása: 6 szó / szótag

4. egy kapcsolódó érzés vagy gondolat leírása: 8 szó / szótag

5. a címhez kapcsolódó gondolat: 2 szó / szótag
   -         " Gyémánt": ez a versforma nevét onnan kapta, hogy a sorok alakja ránézésre egy gyémántot formál. Ez annak köszönhető, hogy az egyes sorokban eltérő szófajú szavaknak kell lenniük, ami nagyrészt befolyásolja a sorok hosszát is. Az alapvető forma a következő mintát követi.

Főnév

Melléknév, melléknév

Igenév, igenév, igenév

Főnév, Főnév, Főnév, Főnév,

Igenév, igenév, igenév

Melléknév, melléknév

Főnév

Az elkészült verseket nyomtassuk ki és helyezzük el egy poszteren, a ihletet adó állat vagy növény fényképével együtt!

Megjegyzés:

A foglalkozás kiválóan alkalmas hangulatkeltésre, csendes időtöltésre. Igazán kellemes foglalatosság.

ÉRTÉKELÉS:

• A verseket közösen érdemes értékelni. (lehet objektív, de lehet szubjektív is az értékelés).

• Posztereket készíthetünk a versekből, amelyeket meghatározott szempontok szerint értékelhetünk.

TOVÁBBLÉPÉS:

• Bármilyen állat lehet a vers alanya.

• Beszélgessünk a következő kérdésekről:
            Milyen alapon választottak alanyokat? Mi vezérelte a választást?
            Az emberek milyen élőlényekkel élnek szívesen együtt és milyenekkel
            nem? Miért?
            Vannak-e "felesleges" élőlények körülöttünk? Miért?

• Keressünk olyan fényképeket vagy festményeket, amelyeken a természet, az élővilág, különösen megkapó módon jelenik meg. Mi lehetett a művész szándéka a kép megalkotásakor?

Forrás: Project Wild (K-12) Activity Guide (USA, 1992) alapján

A NAGY GÁZLÓMADÁR FUTAM

Szászné Heszlényi Judit feldolgozása

HÁTTÉR.

A gólyaalkatúak rendjébe tartoznak az úgynevezett gázlómadarak. Jellemzőjük, hogy nagytestűek, hosszú nyakúak és csőrűek. Csőrük hegyes, tőrszerű vágócsőr. Lábuk vékony, hosszú, az ujjak tövében található úszóhártya (ez a gázlóláb). Járásuk kényelmes, lassú, megfontolt. Rendszertanilag idetartozó családok: a gólyafélék, az íbiszfélék, és a gémfélék

Telente délre vonulnak. A gólyák előrenyújtott nyakkal, míg a gémek "S" alakban görbített nyakkal repülnek Gyakran folyótorkolatokban telelnek. Ezek a torkolatok a legkisebb beavatkozás hatására is megsérülhetnek. A gázlómadarak a folyók iszapjában élő apró állatokkal táplálkoznak. Ha a torkolat vidéke megsemmisül, a madarak is eltűnnek.

A játék célja annak bemutatása, hogy különböző madárfajok, különböző alakú csőrrel rendelkeznek, amely életmódjukat tükrözi. Ennek megfelelően eltérő táplálkozási stratégiát alkalmaznak.

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY, CSOPORT NAGYSÁG, KÖRÜLMÉNYEK:

-        Tetszőleges számú, bármilyen korosztályú  diák.

-        A játék bent és kint egyaránt játszható. Benti játéknál csupán időre versenyeznek a játékosok, kint esetleg sorversenyre is alkalmas a játék.

-        A játék teljes időtartama fél óra.

KAPCSOLHATÓ SZAKTÁRGYI ANYAGOK:

-        Szerkezet és működés kapcsolata

-        Életmód és testfelépítés

-        Rendszertan

-        A vizek élővilága

-        A víz, mint élettér

-        Környezetszennyezés

ELŐKÉSZÜLETEK:

-        A gyerekek segítségével készítsünk négy, különböző hosszúságú csőrt kartonpapírból, amelyek stabilan a fülre akaszthatóak (gumi vagy szalag segítségével rögzíthető) legyenek.

-        A csőr végekre drótból hajlított apró kampót készítünk.

-        Hungarocellből különböző kis 5-7 cm nagyságú csalikat készítünk. Halakat, rákokat, kukacokat, egyéb vízi élőlényeket vágunk ki, amelyekre kis karikában végződő (körfejű) csavart nyomunk (háztartási boltban, IKEÁ-ban beszerezhető)

-        Egy lapos edényt, amelynek mélysége kb 10 cm és egy vödröt készítünk elő, majd vízzel megtöltjük az edényeket.

ANYAGOK:

-      Négy acélkampó

-      Lyukas körfejű csavar, ebből sok

-      Hungarocell, esetleg más műanyag, amiből kis kukacok, halacskák, rákok vághatók ki

TEVÉKENYSÉG, A JÁTÉK MENETE:

A változat (a szabadban vagy nagyobb teremben ):

1.  A gyerekeket osszuk négy csapatra. Mindegyik csapat kapjon egy csőrt és egy adott mennyiségű csalit, amelyet 10-15 m-re egy vödörben helyezünk el a csapat elött. (ebből a csaliból 8-10 legyen, hogy minden csapattag legalább egyszer próbálkozhasson.)

2.  A csapattagok egymást váltva veszik fel a csőrt, odafutnak a csalikhoz, beakasztják a kampót a körfejű csavarba, aztán futnak a helyükre. (a kezüket a hátuk mögött kell tartani, mivel a madaraknak sincs keze).

3.  Az a csapat győz, amelyik először gyüjti be az összes csalit.

4.  Ezután megismételjük a játékot úgy, hogy a csalikat a földön szórjuk szét. Az előbbi szabályok szerint játszunk.

5.  A csőrök lehetnek másfélék is.

B változat (osztályban vagy szabadban):

1.      Válasszunk ki négy diákot, akik ezután kiválasztják az egyik csőrt.

2.      Három csoport csali található a játékosok előtt:

-        Vödörben

-        Lapos edényben

-        A földön

3.      A játékosok mind a három esetben próbálkoznak 1-1 percig.

4.      A többiek jegyzik az eredményeket:

-        Melyik csőrrel melyik esetben lehetett több csalit kifogni?

-        Az eredményeket táblázatban rögzítik a csoport tagjai.

ÉRTÉKELÉS:

-        Közösen számba vesszük a kapott eredményeket. Értékeljük, hogy melyik élőhelyen, melyik csőr a kedvező és miért.

-        Ötleteket gyűjtünk, hogy lehetne az egyes élőhelyeken a csőr-típusokat tökéletesíteni. Minden megoldást meg kell hallgatni, azután kiválogatjuk, hogy melyik felel meg a valóságnak.

TOVÁBBLÉPÉS:

-      Madarakról szóló szakkönyveket átlapozva a gyerekek gyűjtsenek információkat, leírást a gázló madarakról.

-      Keressenek a megfelelő csőrökhöz hazai madárfajokat!

-      Mutassunk be minél több csőr-típust képeken!

-      Mutassunk madárképeket a gyerekeknek! Ezeket csoportosítsák a csőrök alapján. Beszéljük meg, vajon milyen élőhelyen élnek ezek a madarak. Nézzék meg, hogy a jóslat és a valóság mennyire felelnek meg egymásnak.

-      Videó felhasználásával az egyes csőrtípusokhoz mutatunk táplálkozó madarakat.

-      Látogassunk el egy vizes élőhelyre és figyeljük meg a különböző madarak táplálékszerzési stratégiáit.

-      A gyerekek érdeklődjenek, hogy a megfigyelt vizes élőhelyeken terveznek-e valamilyen beavatkozást a természetes állapotba. Vitassuk meg ennek várható következményeit!

Forrás: Environmental Games Guide (The Royal Society for the Protection of Birds, 1995) alapján

MIÉRT KELLENEK NEKÜNK A FÁK?

Schróth Ágnes feldolgozása

HÁTTÉR

Szerte a világban rengeteg fát vágnak ki napjainkban. Ezzel egyrészt egyre kevesebb szén-dioxid megkötésére van lehetőség, másrészt pedig a termelődő oxigén mennyisége is csökken.

Ezen kívül a fák életteret biztosítanak sok állat számára is, megakadályozzák, hogy a talaj lemosódjon.

A játék célja, hogy a játékosok a fák mindkét szerepét megérezzek.

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ÉS CSOPORTNAGYSÁG

-        Nyolc és tizennégy év közötti gyerekek

-        Tanteremben kb. 15 fős csoport

-        Szabadban teljes osztály (kb. 30 fő) is játszhatja.

KAPCSOLHATÓ SZAKTÁRGYI ANYAGOK

-        Biológia: légzés, fotoszintézis, életközösségek

-        Kémia: üvegházhatás, globális felmelegedés

-        Földrajz: őserdők, esőerdők, talajerózió

ELŐKÉSZÜLETEK

-        Elkészíteni a fán lakó élőlények listáját külön lapon. Lehet rajzolni is.

-        Kis cédulára felírni az élőlények nevét és a fa (6-10) szót. Ezeket össze kell hajtani, mert ebből húznak a tanulók.

ANYAGOK

-        Lapok az állatok nevének, képének.

A JÁTÉK MENETE

-        Minden gyerek húzzon egy cédulát. Ezen vagy egy fán élő állat neve van, vagy az a szó, hogy fa.

-        Keressék meg a megfelelő táblát, és tűzzék magukra.

-        A "fák" egyenletes távolságra helyezkedjenek el egymástól.

-        Az "állatok" álljanak egy - egy fa köré. Minden fa körül 2 - 3 "állat" legyen. Valamilyen módon hozzá kell érniük a "fához".

-        Egy adott jelre fussanak a gyerekek egy másik fához. A gyerekek csak akkor vehetnek levegőt, amikor egy fánál állnak. A két fa közötti területen vissza kell tartaniuk a lélegzetüket.

-        Párszor ismételjük meg a játékot.

-        Egyszer csak megérkezik a "favágó", azaz a tanár, aki a futások alatt mindig eltávolít 1 - 2 fát.

-        Az a gyerek, aki nem tud a "fához" érni, kiesik a játékból.

-        A játéknak akkor van vége, ha minden állatnak egyetlen fa köré kell állnia.

ÉRTÉKELÉS

-        Beszélgessünk a gyerekekkel fák a biológiai egyensúlyban betöltött szerepéről!

-        Hogyan lehet megelőzni a fák kipusztulását?

-        Milyen érzés volt levegő nélkül fát keresni?

TOVÁBBLÉPÉS

-        A játék területét borítsuk be csomagolópapírral. Ez jelképezi a talajt. Ha egy fa kivágásra kerül, akkor szedjük fel a csomagolópapírt is. Ez jelzi a talajeróziót.

-        Ha terepen játszunk, válasszanak a tanulók egy fát maguknak, és írjanak egy rövid mesét róla.

Forrás: Environmental Games Guide (The Royal Society for the Protection of Birds, 1995) alapján

Fecske játék

Szászné Heszlényi Judit feldolgozása

HÁTTÉR:

A fecskék sok más fajhoz hasonlóan nagy távolságokat tesznek meg. Az egyedek számos természetes és ember által előidézett veszéllyel találkoznak út közben. Ennek tudható be, hogy az ősszel útra kelő madarak nagy része nem tér vissza a következő tavasszal. A gyakorlat célja, megismertetni azokat a problémákat, veszélyeket, amelyekkel a madarak szembe kerülnek a vándorlásuk során, és amelyek sokuk halálát okozzák.

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY, CSOPORT NAGYSÁG, KÖRÜLMÉNYEK:

• 8 - 16 éves korosztályok számára, legalább 25 tanulóval kell játszani.

• Teremben játszható.

• 1-2 óra

KAPCSOLHATÓ SZAKTÁRGYI ANYAGOK:

• Rendszertan

• Ökológia

• Környezetvédelem